Setak a romai Magyarorszagon

Mint egy szempillantas, ugy telt el az a harom nap, amelyet az oreg Barbius savariai ugyeinek elintezesere szant.

Mikor ujra felszalltak kocsijukra, s a scarbantiai kapun kirobogtak, meg egyszer visszanezett Savaria ragyogo tetoire es buszke falaira, s fajdalmasan gondolt fiara, akivel eppen most akarta kozolni vegleges elhatarozasat, hogy idetelepiti Savariaba.

El is bucsuzhatunk a fiatal Barbiustol, bar o meg nem tudja, hogy valamikor milyen fontos szerepe lesz a varos eleteben, es hogy o is Lepidus es annyi mas romai sorsara jut: o sem latja meg tobbe Italia kek eget.

Viszont Savaria karpotolja majd mindenert: nemcsak pompas keretet ad ottani eletenek es munkajanak, hanem kozeleti megtiszteltetesekkel is elhalmozza.

Bizonyos, hogy Tiberius Barbius egyik nagy embere lett a varosnak, s ebbol kovetkeztethetjuk, hogy a borostyanuzletet rendkivul fellenditette.

Megmaradt egy oltarko, amelyet o szentelt a felseges Isisnek, nyilvan azert, mert valamelyik nagyobb uzlete fenyesen sikerult.

Ez a ko elmondja, hogy a varosi tisztviselok rangletrajan egyre foljebb haladt; elobb aedilis volt, majd fopap es a varos polgarmestere.

Ime, ismet egy Barbius, aki a polgari kotelessegek teljesitesebol is becsuletesen kivette a reszet..."