Pipacs, a fenegyerek

Az egesz ugy kezdodott, hogy epelmeju koromban orvosaim tanacsara felbehagytam San Franciscoban az egyetemi tanulmanyaimat, es Honoluluba mentem udulni.

Innen valahogy elhajoztam Tahitiba. A Deli-tenger kisse helyrehozott, de a vegleges gyogyulast Bricsesz kapitany, a rabszolga-kereskedo eljarasa hozta meg.

Bennszulott kulikat toborzott, nem eppen finom eszkozokkel, ezert hivtak rabszolga-kereskedonek.

Egy gazember leitatott Tahitiban, es mire felebredtem, Bricsesz kapitany gozosen voltam a nyilt tengeren.

Sajnos, allando hiany van matrozokban, es nehol meg divik a szokas, hogy gyanutlan embereket ittas allapotban eladjanak matroznak.

A nyilt tengeren azutan az illeto kenytelen alairni a szerzodest.

Olyan pszichiaterek, mint Bricsesz kapitany, igen hatekonyan tudnak az ember lelkere beszelni.

Azota van ez a voros forradas a homlokomon.Mint knyes polgr, eleinte sokat szenvedtem.

De vgre is Bricsesz kapitnynak katedrt kellene fellltani a San Francisci egyetemen, s orvosaimnak is ajnlom, hogy hozz jrjanak tanulni, mert kizrlag szabadgyakorlatokkal tkletesen kikrlt.

Ajnlom orvosaim figyelmbe a fedlzetsrolst, kazntiszttst, sznlaptolst mint gygyeljrst.

A sA rA rugdoss csak fokozza ennek a terpinak a hatst.

Hogy valami nincs rendben nlam, az bizonyos. Ahelyett, hogy hrom hnap mltn visszarve Tahitiba, boldogan otthagytam volna Bricsesz kapitny rabszolgahajjt, ismt leszerzA dtem hozz, ez alkalommal a szoksos szeld rbeszls nlkl.gy indultam el, most mr nszntambl, Bricsesszel, s azontl a legnagyobb egyetrtsben ltnk a rabszolgahajn, s bartsgunk az idA k folyamn csak kimlylt, sA t taln mg ma is fennllna, ha mA kdsnek s fiatalsgnak teljben nem ragadja el A t krnkbA l a kiszmthatatlan vgzet, egy idlt alkoholmrgezs tnetei kztt.