Egy klonozo vallomasai

Vajta Gabor frissen megszerzett kandidaturaval, 1989-ben, 37 evesen hagyta el a patologiat es mondott le az orvosegyetemi oktatasrol, hogy emberek helyett allatokkal, tetemek helyett embriokkal foglalkozzek.

Lelkes kutatocsoportjaval a godolloi Mezogazdasagi Biotechnologiai Kutatokozpontban rovid ido alatt letrehozta a regio elso lombikborjat, es belevagott szamos ambiciozus programba (embriobiopszia, ivarmeghatarozas, klonozas).

Meltanylaskeppen negy ev elteltevel fegyelmi inditasaval tavolitottak el munkahelyerol.

Egy ev allas- es munkanelkuliseg utan elhagyta Magyarorszagot.

Daniaban el, ahol az elmult tiz ev alatt vegleges allast, nagydoktori fokozatot es professzori cimet kapott, Ausztraliaban pedig allampolgarsagot szerzett.

Tobb mint husz orszagban vett reszt kutatasban, megalkotta Afrika elso klonozott allatat, tanulmanyait mind az ot kontinensen alkalmazzak.

Jelenleg Skandinavia egyetlen klonozolaboratoriumanak vezetoje, es az EU altal tamogatott, az allatklonozas etikai kerdeseit vizsgalo nemzetkozi munkacsoport tagja.